Hisztéria és társkapcsolat

A hisztéria szó hallatán, szinte mindenki azonnal a női szeszélyre asszociál. Az esetek többségében a hisztériát a gyengébbik nem képviselőihez társítják, akiknek az idegei padlón vannak, mondandójukat pedig túlzott fennhangon, gesztikulálva teszik közzé.

Az általánosítás azonban nem minden esetben helytálló. Ez a magatartásforma ugyanis nemcsak a nőkre jellemző, a férfiaknál is majdnem olyan gyakori, csak kevésbé „mediatizált", mondhatni ciki arról beszélni, ha egy férfi hisztizik. A hisztéria, mint „jelenség" leginkább abban az esetben zavaró, amikor egy társkapcsolatban valamelyik félnek folyamatosan vehemens kitörései vannak.

A hisztéria hátterében súlyosabb esetben személyiségzavar is meghúzódhat, aminek gyökere a gyermekkori bizonytalanság érzéséig nyúlik vissza. Az ilyen személyek már gyermekkorban hízelgő, manipulatív módon viszonyultak környezetükhöz, felnőttként pedig meglehetősen instabil önértékeléssel rendelkeznek. Társkapcsolataik többnyire boldogtalanok. Jellemző rájuk az egocentrizmus és a feltűnősködő magatartás. Környezetüktől állandó pozitív visszajelzést és dicséretet várnak, amit ha nem kapnak meg szinte kierőszakolják maguknak. Szakértők szerint ez a magatartásforma leginkább abból ered, hogy az illető személy gyerekkorában nem kapott megfelelő anyai odafigyelést, ami csalódottsághoz vezetett. Ennek ellensúlyozása érdekében figyelmét az édesapa irányába fordította, annak reményében, hogy a várva várt elismerést és biztatást megkapja.

Ebből adódik, hogy önmagáról és a társkapcsolatról alkotott képe nem megfelelő. Olyan partnereket választ, akikkel látszólag ideális kapcsolatot tud megteremteni. Mégis boldogtalan, hiszen nem képes tartós alapokat kialakítani, a kötődésből és a ragaszkodásból, zsarnokoskodás, birtoklás vagy egymás kizsákmányolása lesz. Az állandó labilitás, bizonytalanság és hangulatingadozás, boldogtalanságot, lelki sebezhetőséget eredményez, aminek következménye a depresszív állapotok kialakulása. Annak ellenére, hogy a hisztériás személy a kapcsolat elejét boldogságban éli meg, azonban a partnerrel szemben támasztott irreális elvárásai miatt, az elégedetlenség, a szomorúság érzése egyre inkább úrrá lesz rajta. A megszokással egyidejűleg lehangoltsága is egyre erőteljesebb lesz, ezért képtelen a kapcsolatból kilépni, hiszen fél a veszteségből adódó fájdalomtól, amire szintén sajátságos nyugtalansággal, szorongással és elégedetlenséggel reagál.

A hisztéria hátterében súlyosabb esetben személyiségzavar is meghúzódhat